Bevezetés:

Pál apostol nekünk is eszünkbe jutatja azt az evangéliumot, amit hirdettek, amit bevettünk, amelyben állunk, és amely által üdvözülünk, ha megtartjuk. Nem mondok újat én sem a testvéreknek.

Valamikor Görög Attila tv-nek egy másik gyülekezetből valaki nagy örömmel újságolta, hogy külföldön jártak, és az ottani testvérektől olyan új dolgokat hallottak, amit korábban még soha. Attila tv. azt felelte. Az ilyen soha nem hallott dolgok a hívőknek veszélyesek, mert azok legtöbbször hamis tanítások.

Mi úgy vagyunk, ahogy Péter apostol írja: 2Pét 1:13 Méltónak vélem pedig, amíg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek titeket. 2Pét 3:1 Ez immár második levélírásom nektek, szeretteim, amellyel a ti tiszta gondolkozásotokat emlékeztetés által serkentgetem. Mert tény, hogy felejtünk. És az Igében azt olvassuk: Zsolt 103:2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.

Ma délelőtt az Úr Jézus feltámadásának ószövetségi előképeivel foglalkozzunk. Ezek is a mi tanulságunkra írattak meg.

1.) A zsenge kéve

3Móz 23,10-11 és 14: Szólj Izrael fiainak és mondd meg nekik: Mikor bementek

a földre, amelyet én adok nektek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok zsengéjének első kévéjét vigyétek a papnak. Az pedig lóbálja meg a kévét az Úr előtt, hogy kedvesen fogadtassék értetek; a szombat után való napon lóbálja azt meg a pap. … 14. v.: Új kenyeret pedig és pergelt búzaszemeket és zsenge kalászokat ne egyetek mind a napig, amíg be nem viszitek a ti Isteneteknek áldozatát.

Valamennyi ószövetségi ünnep az Úr J.-ra mutat. A páskaünnep az Ő halálára. Az előbb felolvasott zsengék ünnepe pedig a feltámadására.

Itt jegyzem meg, hogy a kereszténységben e két ünnep elnevezése körül nagy zavar van. A húsvét szó a hús magukhoz vételének első napjára utal a 40 napos böjt után, amikor tilos a húsétel. Tehát a húsvét lenne a feltámadás ünnepe. Ugyanakkor keveredik az Úr halálával, mert pl. így olvassuk 1Kor 5:7-ben … a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott értünk. Ez a „húsvét” szó meg a páska-ünnepre utal, az Úr J. halálára. Ezért helyesebb, ha húsvét helyett zsenge ünnepről, azaz Kr. feltámadásáról beszélünk. Így van megírva a feltámadásról: 1Kor 15:23. Első zsenge a Krisztus; azután akik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor.

Hogyan utal a zsenge-ünnep J. Kr. feltámadására?

(1) A learatott kéve a halál képe, az Úr elé vitt pedig a feltámadásé.

A kéve ott fekszik a földön. Egyszer csak felemelik, és az Úr elé viszik, Aki az élet forrása. Ezért az Úr feltámadásának jelképe az első kéve.

(2) Vasárnap, a hét első napján kellett ünnepelni. A szombat utáni napon. (Ez is félre vezető, rossz elnevezés a mi nyelvünkben, a vásár napjára utal, szemben pl. az orosz воскресенье = feltámadás) Az Úr J. a hét első napján támadt fel. Azt jelzi ez, hogy feltámadt életével egy új élet kezdődött, ahogyan a vasárnappal egy új hét.

(3) Az aratást folytatni, és azt követően az új termésből enni csak azután volt szabad, ha a zsengét már az Úr elé vitték. Azt jelenti ez, hogy minden feltámadás csak az Úr feltámadása után következik. (Akik korábban feltámadtak, ugyanolyan testben támadtak fel, és ismét meghaltak.) 1Kor 15:23 Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután akik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor.

2.) József egyik álma ugyanerre utal

1Móz 37:6-8 Hallgassátok meg, kérlek, ezt az álmot, melyet álmodtam. Íme

kévéket kötünk vala a mezőben, és íme az én kévém felkele és felálla; a ti kévéitek pedig körülállanak, és az én kévém előtt meghajolnak vala.

A fekvő kévék itt is a halált jelképezik. József pedig J. Kr. előképe. Kr. is halálba adta önmagát. De a József kévéje felállt, aztán a testvéreié is. Vagyis J. Kr. feltámadt, de utána a testvérei, az Atya gyermekei is feltámadnak. Az Úr így mondta: Ján 14:19 én élek, ti is élni fogtok.

3.) Miért éppen gabonakévét kellett az Úr elé vinni?

Az Úr J. Önmagát gabonaszemhez hasonlította, és azt mondta: Ján 12:24 Bizony, bizony mondom nektek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.

Földbe esett, elhalt, de az Atya feltámasztotta. Mégpedig úgy, hogy sok gyümölcsöt termett. Mi is az Ő gyümölcsei vagyunk, és nekünk is ugyanez az utunk. Elhalni, hogy gyümölcsöt teremjen a feltámadt életünk.

4.) A kivirágzott mandulavessző

Kóré csoportjának lázadása után rendelte el az Úr, hogy minden törzsből hozzanak egy vesszőt, és az Úr azok által mutatja meg, hogy kit választott a szent sátor szolgálatára. 4Móz 17:5. És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje, akit elválasztok, kihajt; így hárítom el magamról Izrael fiainak zúgolódásait, amelyekkel zúgolódnak ti ellenetek. 7-8: És letevé Mózes a vesszőket az Úr elé a bizonyság sátorában. És lőn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és íme kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandulát érlelt.

A levágott vessző a halált jelképezi. De az Úr előtt az Áron vesszeje életre kelt, mert egyetlen éjszaka alatt nemcsak kihajtott, nemcsak kivirágzott, hanem még meg is érlelte a gyümölcsét, a mandulát.

A mi Urunk meghalt. Ahogy írja a próféta: Ézs 53:8b kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?! Ahogyan azt a mandula-vesszőt is a nép bűnéért, a Kóré-féle lázadásáért vágták ki. De Isten harmadnapra feltámasztotta Őt, és gyümölcsöt érlelt. Többek közt mi is az Ő gyümölcsei vagyunk.

Még egy kérdés: Miért pont mandulavesszőt vittek Áron házának? Nem mondta az ÚR, hogy milyen fának a vesszejét vigyék, de úgy irányította, hogy Áron házának mandulavesszeje legyen. Azért, mert ennek is van egy fontos üzenete. Mikor az Úr elhívta Jeremiás prófétát, egy látomást mutatott neki: Jer 1:11-12 Szóla továbbá nekem az Úr, mondván: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Mandulavesszőt látok én. És monda nekem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt.

Tehát a mandulavessző azt jelenti, hogy az Úrnak gondja van arra, hogy az Ő Igéjét mindenképpen beteljesítse.

Érdekes, hogy a Józsefnek adott Ige beteljesítésekor is megjelenik a mandula. Józsefet az Úr kivette a halálból. Nem engedte, hogy a testvérei megöljék. Kihúzták a kútból, majd pedig a fáraó kihozatta a börtönből is, és felemelte, egész Egyiptom urává tette. Különös, hogy éppen a gabonát gyűjtötte be a 7 bő esztendőben. A felkelt kéve sok gyümölcsöt termett.

Nos a testvérei ekkor jöttek hozzá, és meghajoltak előtte, ahogy az Úr előre kijelentette. A legkisebbet azonban Jákób nem engedte. De Benjáminnak is meg kellett hajolnia József előtt, így szólt Isten Igéje.

De hol volt itt a mandula? 1Móz 43:11 És monda nekik Izrael az ő atyjuk: Ha csakugyan így [kell lenni], akkor ezt cselekedjétek: Vegyetek e föld válogatott gyümölcseiből a ti edényeitekbe, és vigyetek ajándékot annak a férfiúnak; egy kevés balzsamot, egy kevés mézet, fűszerszámokat, mirhát, diót, mandulát. És az Úrnak gondja volt az Ő Igéjére, hogy beteljesítse azt.

Befejezés:

Olvassuk el ismét 1Kor 15,3-4-et: Mert azt adtam előtökbe főképpen, amit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint; És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint.

Ezzel minket is kiszabadított az Úr a halálból, és a maga felséges életével ajándékozott meg. Erre emlékezve legyen hála és dicsőség Neki! Ámen